Legritkább színem : a lila

 A színpalettám mostohagyermeke: Miért nem festek lilával?

Lila tónusú portréfestmény zöld szemű női arccal, olajfestmény a Festékfoltos füge művészeti blogon


Gondolkodtál már azon, hogy egy alkotó palettáján vajon melyik az a szín, ami a legtovább marad érintetlenül a tubusban? Amiből csak nagyritkán kell újat venni, mert valahogy mindig kimarad a kiválasztottak köréből?  Ha végignézek a képeimen, a válasz nálam  egyértelmű: a lila szín.

A lila szín a mindennapokban és a lakberendezésben

Pedig a lila és én, a való életben kifejezetten jó barátok vagyunk. Imádom magamon viselni – sőt, idén nyáron még egy fakó pólót is saját kezűleg festettem át textilfestékkel, csak hogy legyen egy tökéletes lila darab a ruhatáramban!
A boltok polcain és a lakberendezésben is ritka kincs ez az árnyalat. Bár a Pinteresten felbukkanó, merész mohazöld-lila szobabelsők előtt mindig elidőzök, otthonomban én sem alkalmazom, mert az egész enteriőrt hozzá kellene igazítani.

Miért hiányzik mégis a lila a  palettáimról?

Valamiért, amikor ecsetet fogok és a vászon elé állok, ez a misztikus szín szinte teljesen eltűnik a látóteremből. Nem arról van szó, hogy technikai kihívást jelentene a használata. A magyarázat sokkal inkább a saját művészi világomban, a megszokott és szeretett színvilágomban rejlik. 
Aki követi a blogot, az tudja, mennyire közel állnak hozzám az okkeres, meleg, barnás tónusú festmények – a lila pedig egyszerűen nem találja a helyét ebben a melegségben, nem illik hozzájuk.
Ha mégis a lilához nyúlnék, az nálam automatikusan magával hozná a zöldet is. Ez a két szín ugyanis komplementer párosként remekül működik, és a természetben is gyönyörűen kiegészítik egymást.

A kivétel: Egy különleges lila portréfestmény története

A kivétel azonban erősíti a szabályt. Amikor átnéztem a korábbi munkáimat, a fenti festményen találtam meg a legtöbb lilát.
Ezen a képen a hideg, fázós lila tónusok nemcsak keretbe foglalják az arcot, de gyönyörűen kiemelik a tekintet meleg, igéző zöldjét – itt tudatosan hagytam érvényesülni ezt a két színt az okkeres világommal szemben. Ez a portré a bizonyíték arra, hogy néha érdemes kilépni a komfortzónából, és esélyt adni annak a színnek is, amit egyébként a háttérbe szorítunk.

Ti jöttök! 

Most pedig ti következtek: mi az a szín, ami a ti életetekből, ruhatáratokból vagy otthonotokból teljesen hiányzik? És van olyan, amit magatokon imádtok, de a környezetetekben el sem tudnátok képzelni?
Írjátok meg nekem megjegyzésben!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések