Ősz / festmény
Juhász Gyula :Ősz
Opálos színei bágyadt ködében
Leszáll reám a kora alkonyat,
Kései tűzrózsák nyílnak a réten
S az égen a mély csöndesség fogad.
Nagy topolyafák gallya hullong gyéren
És sötétben hallgat a tó
S a kolomp úgy méláz a lomha légben,
Mint altató.
Hűs szele húz át az ősznek a réten,
Fázik a lelkem, érzi a deret,
Keresnék valamit a messzeségben,
Kihunyt fényt, elnémult üzenetet...
Oly hirtelen borult az est fölébem
S az ősz oly gyorsan rámtalált,
Úgy állok itt a hervadó vidéken,
Úgy állok itt a hervadó vidéken,
Mint a topolyafák.

ismét egy gyönyörű, és nagyon "Bogis"....
VálaszTörlésBogis? Tényleg? Az jó :)
VálaszTörlésaz ám :))))))
VálaszTörlésHmm, mikor fogok én így tudni vizet rajzolni...? (hű de szép magyaros lett :S )
VálaszTörlésSok szépet rajzolsz Te is ! Láttam .
VálaszTörlés:))
Istenem, ez milyen gyönyörű!!!
VálaszTörlésKöszönöm :))
VálaszTörlés