Luca portréja
A gyermekportré festés mindig különleges helyet foglal el a szívemben. A gyerekek arca még mentes minden mesterkéltségtől: az érzelmeik, a kíváncsiságuk és az a jellegzetes, huncut csillogás a szemükben tisztán, őszintén jelenik meg a vásznon. Luca portréja pontosan egy ilyen megismételhetetlen pillanatot örökít meg.
Amikor elkezdem az alkotást, a célom nem csupán a pontos anatómiai formák visszaadása, hanem a gyermek egyéniségének és belső fényének a megragadása. Ezen a képen a meleg okker, narancs és vibráló vörös tónusok dominálnak. Ezek a színek adják meg a festmény alapvető energiáját és azt a barátságos, izzó melegséget, ami a kislány karakteréből árad.
A bőr finom tónusát és a haj fényét lágy átmenetekkel dolgozzam ki, miközben a háttér és a ruha lazább, lendületesebb ecsetvonásai felerősítik az arc kedves mosolyát. A posztban látható másik fotón Luca maga tartja a kész művet – az a büszke pillanat számomra a legnagyobb elismerés, amit egy alkotó kaphat.


Tudod Bogi, ezért(is)nagyszerű ügy ez a portréfestészeted. Majd 10 -15 - 30 vagy 50 - 70 év múltán, amikor ránéz erre a képre Luca, mindig látni fogja magát ilyen gyönyörű gyerkőcként, mert ott maradnak a képen a gyermekkor meghatározó fényei, amiket Te varázsoltál oda.
VálaszTörlésRemélem örök emlék marad neki..
VálaszTörlés