Műtermi csend

 

Van valami különös csend a műhelyben, amikor egy festmény elkészül.
A festőszer illata még ott lebeg a levegőben, az ecsetek már pihennek, de a vásznon tovább él az utca zaja. Egy pozsonyi pillanat költözött ma a műterembe — macskakövek, fények, régi házfalak és egy város halk lüktetése.

A konyha és a festőműhely között néha eltűnik a határ.
Egyik oldalon ízek születnek, a másikon színek. És mindkettő ugyanarról mesél: hangulatokról, emlékekről, apró emberi pillanatokról.